A felsorolt panaszok mellett tenziós fejfájás (enyhe vagy mérsékelten súlyos, általában tompa, szorító vagy sajgó fájdalom, amely a homloktájékon, illetve a két halántékcsont között jelentkezik), alvászavar és depresszió is megjelenhet – magyarázta Dr. Lakatos Péter, Semmelweis Egyetem I. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára. Hozzátette: a stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ha tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.
Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is – mondja Dr. Lakatos Péter, aki szerint érdemes kitérni a „jó” stresszre, azaz az eustresszre is: a házasságkötés, egy utazás vagy a diploma átvétele örömteli esemény, ám hasonló élettani hatást vált ki a szervezetben, mint a „rossz” stressz.
A stressz reakció következményeként fokozódik a kortizoltermelés. Ilyenkor a szervezet felkészül arra, hogy megküzd, vagy inkább elmenekül: gyorsul a szívverés, emelkedik a vérnyomás és nő a vércukorszint. Ezért érezzük azt stresszhelyzetben, hogy szinte a torkunkban dobog a szívünk, vagy összeszorul a gyomrunk. Azok a folyamatok aktiválódnak, amelyek szükségesek a küzdéshez vagy a gyors meneküléshez, az immunrendszer azonban nem tartozik ezek közé, így az ilyenkor gyengülni kezd.
A folyamatos idegeskedés és a hajszolt életmód hatására tartósan fokozott termelésre késztetjük a mellékvesét, amely egy idő után nem tud elegendő mennyiségű kortizolt előállítani. Ilyenkor már megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei. A kortizolhiány hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy-alulműködéshez is vezethet. Előfordulhat, hogy nehezebben megy a teherbe esés.
A stressz azon túl, hogy olyan pszichés betegségeket (depresszió, szorongás) okoz, amelyek további kockázati tényezőt jelentenek a testi betegségek terén, jelentős kockázati tényezőként lép fel mind a szív- és érrendszeri, a daganatos megbetegedésekben, illetve a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában. Bővebben olvasson erről itt.
Amennyiben nincs szervi oka, nincs szükség a kortizol hormon gyógyszeres pótlására, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet – mondja Dr. Lakatos Péter, aki szerint első lépésként csökkenteni kell a stresszt, amely jelenthet mozgást, relaxációt, több pihenést, egészségesebb étkezést vagy gyulladásos betegség esetén a probléma megszüntetését. Fontos emellett, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról, és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.
Kövessen bennünket a közösségi hálón is!
Forrás: Kortizolhiányhoz, vagy akár az egész hormonrendszer felborulásához vezethet a tartós stressz. www.semmelweis.hu/mediasarok/2016/06/28/kortizolhianyhoz-vagy-akar-az-egesz-hormonrendszer-felborulasahoz-vezethet-a-tartos-stressz/
Fotó: shutterstock.com