Negatívumként gondolunk rá, pedig nem csak ilyen oldala van. Selye János (1907–1982) 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amit akkor még nem nevezett stressznek. A jelenséget a szervezet nem fajlagos reakcióegyütteseként írta le, amivel az élő organizmus mindenfajta, egyensúlyát megzavaró külső körülményre reagálni szokott. Selye csak később nevezte el a jelenséget stressznek, amelynek eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt. A legtöbb ember számára ma a mindennapi életben a stressz idegfeszültséget jelent és nem is gondol bele, hogy a biológiai stresszreakció a különböző stressz alapú betegségek előidézése mellett tulajdonképpen az élet fenntartását, az egészség helyreállítását is szolgálja.
A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban nemrégiben megnyílt kiállítás arra törekszik, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. Megismerkedhetünk a stressz meghatározásának előzményeivel, Selye János kutatásaival és felfedezéseivel. A kiállítás bemutatja azokat a szerveket, hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz tér- és időbeli kialakulásában. Ebben a kiállításban vizuálisan is érzékelhetővé, megfoghatóvá válik a stressz. A szervezők arra is törekedtek, hogy Selye János különleges személyisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozzon a látogatók előtt. A kiállítás szervezőerejét, narratíváját Selye gondolatai adták.
Nem a stressz öl meg, hanem az, ahogyan reagálsz rá – fogalmazta meg Selye János. A kiállítás célja az, hogy ezt a gondolatot tudatosítsák a látogatókban. A szervezők szeretnék megmutatni a stresszt, mint biológiai jelenséget, mint az élet velejáróját, de ugyanakkor betegségek előidézőjét is, és azt, hogy a stressz megérthető, kézben tartható jelenség is lehet.
A kiállításról bővebben:
Helyszín: 1013 Budapest, Apród utca 1-3.
http://semmelweismuseum.hu/
https://www.facebook.com/SOMuseum
Fotó: shutterstock.com