Betegségkörkép Magyarországon
Nem javítottunk a statisztikán
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) és az Európai Bizottság közös 2014-es európai egészségügyi körképéből (Health at a Glance 2014) számos elszonorító adatot ismerhettünk meg, ezekből válogattunk.
Amikor tavaly megjelent az előző körkép (Health at a Glance 2013), kiderült, hogy Magyarországon az emberek egészségi állapota és az országban az egészségügy helyzete sokszor még az elképzeltnél is rosszabb, és erre csak részben magyarázat a pénzhiány. A helyzet sajnos egy év alatt sem javult.
Az egyetlen valódi pozitívum, hogy mivel szinte minden gyermek továbbra is be van oltva a súlyos fertőző betegségek ellen, így ezek gyakorlatilag nem fordulnak elő, ellentétben azokkal az országokkal, ahol a kisgyermekkori oltások nem kötelezőek.
Lesújtó adatok
Elszomorító adatsor mutatja meg, hogy 100 000 lakosra hány halálos koszorúér-betegség, stroke és rákbetegség jut, vagyis hogy 100 000 ember közül mennyien halnak bele ezekbe.
- Infarktus és szívkoszorúér-betegségek: EU-átlag: 285+157 (férfi+nő) – Magyarország: 507+335. Csak három ország van mögöttünk.
- Stroke: EU-átlag: 144+117 (férfi+nő) – Magyarország: 196+140. Az unióban hat országot előzünk meg.
További ijesztő adat, hogy miután valaki kórházba kerül szívroham után, kétszer nagyobb eséllyel hal meg egy hónapon belül Magyarországon, mint például Dániában vagy Svédországban.
Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkent Magyarországon a heveny infarktus miatti (egy órán belüli) halálozások száma, ezzel párhuzamosan viszont több lett az egyéb koszorúér-betegségek miatti halálozás.
Nem mehetünk el amellett a tény mellett sem, hogy daganatos betegségben – első sorban tüdő- és vastagbélrákban – egész Európában Magyarországon halnak meg a legtöbben. Ez az adat már a tavalyi OECD-körképből (34 tagállamot vizsgálva) is kiderült, és a helyzet azóta nemhogy javult, de valamennyit még romlott is.
Az okok között az első helyen áll az életmód
- A lakosság 26,5 %-a naponta dohányzik, azaz minden harmadik-negyedik ember.
- 11,4 liter tiszta alkohol jut minden 15 éven felüli felnőttre évente – az uniós átlag kb. 10 liter.
- Az uniós átlagnál nagyobb a légszennyezettség, kétszer annyi port nyelnek a városban élők, mint például a finneknél vagy a dánoknál.
- Gyerekeknél is, felnőtteknél is vezetjük az „elhízottsági toplistát”, viszont sajátos módon az ezzel szoros összefüggésbe hozható 2-es típusú cukorbetegség aránya tavaly megfelelt az EU-átlagnak, vagyis 6 % volt a 20 évesnél idősebb felnőttek között.
- Zöldség- és gyümölcsfogyasztás: itt kevésbé rossz a helyzet, saját bevallása szerint a magyarok több mint háromnegyede mindennap eszik gyümölcsöt, bár csak kevesebb, mint a fele eszik zöldséget is.
Fotó: shutterstock.comA fenti információkkal a figyelemfelhívás volt a célunk: mindenki a saját egészségéért tehet elsősorban (szülőként pedig gyermekeink egészségéért felelünk), és a megfelelő életmóddal számos betegség megelőzető (lenne). Jobb időben elkerülni bármilyen betegséget, helyes életmóddal, rendszeres szűrésekkel.
Forrás: