Jó hír az úgynevezett hobbifutóknak, hogy a kocogás jót tesz az egészségnek, ha rendszeres, nem túl nagy a táv, és nem túl erős a tempó. Ez a tanulsága annak a tanulmánynak, amely most jelent meg a Journal of the American College of Cardiology februári számában.
A Kopenhagen City Heart Study nevű programban 12 évnél is hosszabb ideje követik 1098 egészséges, rendszeresen kocogó, futó ember és 3950 ugyancsak egészséges, de ülő életmódot folytató társaik sorsát. A részt vevők 9%-a 50 éves vagy ennél idősebb volt. A kocogók valamivel fiatalabbak, soványabbak voltak, alacsonyabb volt a vérnyomásuk, s kevesebb volt köztük a cukorbeteg és a dohányos.
A kutatók értékelték a kocogás átlagos időtartamát, gyakoriságát, ütemét és az összhalálozást. A megfigyelési idő 12 éve alatt a kocogók csoportjában 28 haláleset fordult elő, az ülő életmódúak között 128 volt az összhalálozás. Azok a kocogók, akik heti legalább 1, de legfeljebb 2,5 órát töltöttek mozgással, 71%-kal jobb halálozási rátát mutattak, mint az ülő életmódot folytatók. Ez volt a legjobb eredmény.
Az a csoport, amelynek tagjai hetente egy óránál kevesebbet kocogtak, még mindig 53%-kal kisebb halálozási arányra számíthattak az üldögélőkhöz viszonyítva. Ezzel szemben azok, akik 2,5–4 órát vagy 4 óránál is többet futottak, nem számíthattak hosszabb életre, mint az ülő életmódú csoportba tartozók.
A kocogás gyakoriságát tekintve, az optimális mozgásadagnak a heti kétszeri-háromszori kocogás bizonyult. Ezek a részt vevők az ülőkhöz képest 68%-kal jobb halálozási statisztikával rendelkeztek. Még azok is, akik hetenként csak egyszer futottak, jelentősen kisebb halálozási eséllyel bírtak, mint a nem mozgók. Azok, akik háromszor vagy még gyakrabban kocogtak, nem számíthattak későbbi halálozásra, mint az üldögélők.
Ami a tempót illeti, a lassabb kocogók halálozási aránya 49%-kal volt kisebb, mint a tétleneké. A leggyorsabbak halálozási kockázata megegyezett az üldögélőkével. „A legkisebb azoknak a mortalitása volt, akik könnyedén, nem gyakran indultak neki a programnak, a rövid, kényelmes kocogásnak” – foglalta össze Dr. Peter Schnohr, a kutatás vezetője. A közepes intenzitással kocogók halálozása már nagyobb volt, bár még mindig jobb, mint az üldögélőké, míg a keményen futó vizsgálati alanyok halálozási adatai statisztikailag nem különböztek az ülő életmódúakéitól.
A tanulság az, hogy érdemes kis időt is mozgással tölteni, és ha nem is mi vagyunk a leggyorsabbak vagy a legaktívabbak, akkor is jót teszünk az egészségünknek.
Töltse ki részletes Kérdőíveinket (és ajánlja családtagjainak, barátainak, munkatársainak is), hogy megtudja, mit tehet még egészségének megőrzése érdekében! Azonnali kiértékelést és tanácsokat is kap (már egyetlen válasz esetén is) az Eredmények és az Egészségterv menü alatt.
Forrás:
Schnohr P, O’Keefe JH, Marott JL, et al.: Dose of jogging and long-term mortality. J Am Coll Cardiol, 65:411–419, 2015.
Fotó: shutterstock.com