A demencia és a szénhidrátbevitel kapcsolata

Az időskor gyakori, de nem szükséges velejárója a demencia. A már kialakult betegség gyógyszerekkel karbantartható, a romlás lassítható, de az emlékezeti, gondolkodási zavar nem csak az érintett egyén, hanem családja, környezete életét is megnehezíti.
Szerző: Schmidt Judit Lektor: Kovács Judit, Dr. Palik Éva 2014-03-18

Talán kevesen gondolnák, de a tudomány egyik, napjainkban igen kutatott területe a táplálkozás és a demencia közötti kapcsolat. A betegség megelőzésében ugyanis a megfelelő életmód, a rendszeres sport és a kiegyensúlyozott étrend is fontos szerepet játszik.

Az agyműködés serkentése

Agyunk megfelelő működése több tényező függvénye. Ezek egyike a táplálkozás. Az agysejtek a táplálékainkkal felvett és azok lebontása, emésztése során képződő glükózt (szőlőcukrot) használják fel elsődleges energiaforrásként. Naponta megközelítőleg 130 gramm szénhidrát szükséges az agy megfelelő glükózellátottságához. A túlzottan kevés szénhidrátot tartalmazó diéták, a szigorú, önsanyargató fogyókúrák már csak emiatt sem ajánlottak. Napjainkban azonban továbbra is él a félelem a szénhidrátokkal szemben, holott a szénhidrát-, így a glükózmegvonás nem csak átmeneti, de hosszú távú következményekkel is járhat: fejfájás, a koncentráló képesség zavara, emlékezési problémák, gondolkodásbeli lelassulás, idegesség, feszültség, szédülés, súlyosabb esetben akár ájulás is.

Forrás: 123rf.com

Éhezés, bizonyos diéták hatásai az agyműködésre

Szükséges esetén – például éhezés vagy egy drasztikusan lecsökkentett szénhidráttartalmú divatdiéta hatására - az agy ugyan képes aminosavakat is energiaként hasznosítani, de csak nagyon korlátozott mértékben. A zsírsavakat közvetlen módon nem tudja energiaként hasznosítani, de a zsírsavakból származó ketontesteket fel tudja használni. A ketontestek jellemzően éhezés során keletkeznek és ekkor fontos energiaforrást jelentenek mind az agy, mind pedig az idegsejtek számára. Ebben az állapotban a szervezet glikogénraktárai már kiürültek, a máj pedig fokozottan állít elő ketontesteket a zsírsavakból. Ez a folyamat lehetővé teszi fokozott felhasználásukat a szervezet szövetei, de különösen az agy számára. (Napi 50-100 g szénhidrátbevitel még megelőzi a ketózis (ketontestek felszaporodása) folyamatát.)

A legfőbb oka annak, hogy éhezés során az agy átvált a ketontestek hasznosítására az, hogy így igyekszik csökkenteni glükózigényét. Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem állna rendelkezésére, akkor a glükózt nagy mennyiségben az izomfehérjék lebontásából igyekezne megoldani (ez az ún. glükoneogenezis), ami viszont jelentős mértékű izomsorvadáshoz vezetne. A ketontesteknek ez a „cukortakarékosságban” betöltött szerepe az éhezés során kialakult stresszhez való alkalmazkodásban fontos. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy megéri megvárni, míg éhezünk, mert akkor kevesebb szénhidrátra, így glükózra van szükségünk, ugyanakkor magyarázatául szolgálhat annak, hogy a divatos, igen kevés szénhidrátot, ám annál több fehérjét és zsírt szolgáltató diétairányzatok követői miért nem „esnek össze” vagy betegednek meg rövid távon az agyi glükózhiány miatt.

Irodalom:

European Food Safety Authority (EFSA) Panel on Dietetic Products, Nutrition and Allergies (NDA): Scientific Opinion on Dietary Reference Values for carbohydrates and dietary fibre. EFSA Journal, 8(3):1462, 77, 2010. Doi:10.2903/j.efsa.2010.1462

Melyek az Alzheimer-kór rizikófaktorai?

Nestlé Életmód Központ: Nestlé Életmód Iránytű 2012/III.

Barberger-Gateau, P., Raffaitin, C. et al.: Dietary patterns and risk of dementia. The Three-City cohort study. Neurology, 69:1921–1930, 2007.

Angela Lunde: Preventing Alzheimer's: Exercise still best bet. 2008. március 25.

Tiffany F. Hughes, Mary Ganguli: Modifiable Midlife Risk Factors for Late-Life Cognitive Impairment and Dementia. Curr Psychiatry Rev., 5(2), 73–92, 2009. május 1.

Vincenzo Solfrizzi; Francesco Panza et al.: Diet and Alzheimer`s Disease Risk Factors or Prevention. Expert Rev Neurother, 11(5), 677-708, 2011.

Kapcsolódó cikkek
A demencia kockázati és védőtényezői A demencia kialakulásában feltehetően szerepet játszó tényezőkről olvashat az alábbiakban. Szerző: 2013-10-01 A folyadékfogyasztás hatása az agyműködésre Nem elhanyagolható a folyadék-, vagyis a vízfogyasztás szerepe. Ha nem iszunk eleget, vérünk besűrűsödik, a szív munkája nehezebb, mert a viszkózusabb (nagyobb... Szerző: 2014-03-18 Az egyes táplálékok hatása a demencia megelőzésére,... Az alábbiakban megmutatjuk, hogy egyes táplálékaink fogyasztása miként hat az agyműködésre, vagyis melyek a legismertebb, legjobb demencia kockázatot csökkentő... Szerző: 2014-03-18 A szénhidrátok szerepe a táplálkozásban A szénhidrátok, a fehérjék és a zsírok mellett, energiát adó tápanyagaink közé tartoznak. Az élelmiszerek széles választékában megtalálhatóak, ami már magában... Szerző: 2013-10-04 Az időskori memóriaromlás megelőzése és az étrend-kiegészítők Bár az Alzheimer-kór egy különálló betegség, megelőzés szempontjából mégis együtt tárgyaljuk az egyéb eredetű, memóriaromlással, elbutulással járó kórképekkel. A... Szerző: 2013-10-01 A demenciáról Ahogy az ember öregszik, egyre szétszórtabbá, feledékenyebbé válhat. Mégsem törvényszerű, hogy az emlékezetünk, gyakorlatiasságunk, idős korunkra jelentősen romoljon.... Szerző: 2013-10-04