Szemünk, mint ahogy testünk többi része is öregszik. Nem is gondolnánk, hogy ebben a viszonylag kis szervben milyen bonyolult mechanikai és biokémiai folyamatok játszódnak le a másodperc töredékei alatt életünk szinte minden percében. Ezen finom folyamatok zavara, hatással lehet éleslátásunkra, fényhez történő alkalmazkodásunkra, látási reakcióidőnkre, sőt egyensúlyérzékelésünkre és viselkedési folyamatainkra is. A bevezetőben említett problémák mindegyike teljes vaksághoz vezethet, így fontos foglalkozni megelőzésükkel, kezelésükkel. Ráadásul a szem problémája számos, látszólag attól független tünetet is okozhat, ezért mindig gondolni kell a problémák ezen lehetséges okára is. A kezelés és a megelőzés azonban külön stratégiákat igényel.
A szürkehályog vagy katarakta a szemlencse elhomályosodását jelenti. A betegség lényege, hogy a szemlencsét alkotó fehérjék között keresztkötések alakulnak ki, összecsapzódnak és így megváltozik a fénytörő képességük. Ez kezdetben csak egy-egy homályos foltot jelent, később az egész lencse elhomályosodik, szürke színűvé válik. Ez utóbbi miatt nevezik szürkehályognak. Idegen neve a katarakta görög eredetű, és vízfüggőnyt jelent, ami arra utal, hogy a beteg látása úgy romlik, mintha egy vízfüggönyön keresztül szemlélné a világot.
A szürkehályog kialakulásában nagy jelentősége van a fénynek és a felhalmozódó oxidatív stresszhatásnak. Nem véletlen, hogy a kor előrehaladtával gyakorisága növekszik. A dohányzás jelentősen növeli a kockázatát. Betegségek közül a cukorbetegség, cukoranyagcsere zavar, illetve a krónikus szteroidszedést megkívánó állapotok fokozzák a kialakulás kockázatát, illetve a folyamat súlyosságát
A szürkehályog ma már műtéttel korrigálható, hisz az elhomályosodott lencse kicserélhető műlencsére. Kialakulása késleltethető egyes étrend-kiegészítőkkel. Azok azonban nem specifikusak erre a betegségre, így közösen tárgyaljuk őket a makuladegenerációra ható szerekkel.
A szemlencse a fényt a látóideghártya egy pontjára fókuszálja. Ez a terület nagy sűrűségben tartalmazza a látáshoz szükséges érzékelő receptorokat, és sárgás színe van. Épp ezért a területet macula luteának (sárga folt) nevezik.
A fényingerek feldolgozása rendkívül energiaigényes folyamat, amelyhez megfelelő oxigénellátottság szükséges. E mellett az oxidatív energiatermelés rendkívül sok szabadgyök felszabadulásával is jár, amelyek a sejtalkotók károsodását is okozzák. Ez a terület tehát fokozottan érzékeny és károsodása az éleslátás romlásához, majd elvesztéséhez vezet és az időskori látásromlás vezető oka.
A makuladegeneráció egyértelműen a korosodó társadalom betegsége. Kialakulásának genetikai okai is vannak, de szerepet játszanak benne a keringésromlás és a fokozott oxidatív stresszhatások is.
A betegségnek két formája van. A száraz forma a macula területén található sejtek fokozatos pusztulásának következménye, így a tünetek is fokozatosan alakulnak ki. A beteg egyre homályosabban látja pont azt a területet, ahova néz.
Az úgynevezett nedves forma kóros érnövekedés eredménye, amely során új erek szövik át az ideghártyát, és sokszor bevérzések, vagy csak ér körüli ödéma keletkeznek környezetükben. Végül ez a folyamat is a terület sejtjeinek pusztulásához, és így a látás elvesztéséhez vezet. A bevérzések miatt ez a folyamat hirtelen is kialakulhat, de lefolyása lehet szakaszos is.
Sajnos a fenti folyamatok pontos oka nem ismert, de tény, hogy bizonyos antioxidáns hatású vegyületek képesek befolyásolni a betegség lefolyását, esetenként javítani a tüneteken. Ezek az anyagok a folyamat késleltetésében is segítenek, és a genetikai háttér miatt, családi halmozódás esetén érdemes még a tünetek megjelenése előtt, akár 30-40 éves kor körül megkezdeni rendszeres fogyasztásukat.
Mindkét betegség esetén fontos a nagy antioxidánstartalmú növényi táplálékok bevitele, illetve az oxidatív stressz fokozó étrend kerülése.
Az AMD (age-related macular degeneration) korai előrehaladását fokozhatja a túlzott zsírbevitel, így itt is nagy jelentőséggel bír a zsírszegény diéta, mint megannyi más korosodással összefüggő kórkép esetén is. A telítetlen zsírsavak fogyasztása, a magvak és a halfogyasztás csökkenti az előremenetel kockázatát.
Egyre több adat bizonyítja, hogy csökkent cink-, lutein- és karotenoidbevitel fokozza a betegség kockázatát.
Egy 2001-ben végzett 3640 emberre kiterjedő vizsgálatban (Age Related Eye Disease Study, AREDS, az antioxidáns vitamin- és nyomelempótlást vizsgáló klinikai vizsgálat neve) 500 mg C-vitamin, 400 NE E-vitamin, 15 mg béta-karotin, és 80 mg cink bevitele csökkentette a már meglévő AMD folyamat előremenetelét. Ezen anyagok a szürkehályog kialakulásának késleltetésében is szerepet játszanak.
Fontos tudni, hogy az AREDS formula nagy dózisban tartalmaz béta-karotin-t, ami dohányosokban növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát és a mortalitást (halálozást). Ennek megfelelően a dohányosoknak nem javasolt a béta-karotin szedése. Egyes országokban a dohányosoknak külön részükre kifejlesztett, béta-karotin-t nem tartalmazó, de minden más paraméterében az AREDS-nek megfelelő vitamint is forgalmaznak.
Az E-vitamin napi 400 IU-nál nagyobb mennyiségű fogyasztásának biztonságosságával kapcsolatban szintén aggályok merültek fel. Az AREDS jellegű vitaminokat nem szabad más vitaminkészítményekkel kombinálni, mert az az E vitamin túladagolásához vezethet.
Mivel a szem ideghártyája nagy zsírtartalmú és annak majdnem fele omega-3 zsírsav, az omega-3 zsírsavak bevitele szintén fontos. Ennek megfelelően a zsíroldékony antioxidánsok: lutein, karotin, zeaxantin, kriptoxantin szerepe szintén fontos. Előbbiek a zöld és piros növényekben, gyümölcsökben (spenót, paradicsom, stb.), utóbbiak a citrusfélékben találhatók nagy mennyiségben.
A növényi hatóanyagok közül a fentieknek megfelelően a zöld leveles növények, a sárgarépa, cékla, a grapfruit, a narancs és a citrom bírnak nagy jelentőséggel. Így azok bőséges fogyasztása javasolt a szem védelmében. Itt kell megemlítenünk az intenzív színű bogyós gyümölcsöket, úgy mint az áfonyát, a szedret, a somot, a jostát, amelyek nagy flavonoid- és karotenoidtartalmuknál fogva kiemelt védő szereppel bírnak.
Az ásványi anyagok közül a cink és a szelén bírnak nagy szereppel. Ezen mikrotápanyagok számos antioxidáns enzim működéséhez szükségesek. Érdekes módon szürkehályog esetén a szemlencse szeléntartalma nagyobb, viszont a betegek vérplazmájában kisebb szint mérhető. Ennek oka inkább a szelén felvételének és feldolgozásának sejtszintű szabályozásban keresendő, de pontos magyarázat nincs.
Mind a szemlencse, mind a látóideghártya védelmében fontos szereppel bírnak az oxidatív stressz elleni védelemben szerepet játszó antioxidáns hatású vegyületek.
Ide tartozik a C-vitamin, az E-vitamin, az A-vitamin, a béta-karotin. Ez utóbbiak a látás kémiai folyamatában, a beérkező fényinformáció feldolgozásában, leképzésében közvetlenül is részt vesznek, így a rendelkezésre álló megfelelő mennyiségük a látás feltétele. A multivitaminok, illetve C-, E- és A-vitamin bevitele önmagában azonban csak dohányzókon csökkenti a kockázatot. Így csak ezekre nem építhető egy megelőző beavatkozás. Ne feledjük azonban, hogy dohányosoknak eleve több mikroelemre és hatóanyagra van szüksége a dohányzás okozta károsító hatás semlegesítésére.
Zsíroldékony antioxidánsok közül az alfa-liponsav, a koenzim Q10, illetve a komplex növényi antioxidánsok a lutein, zeaxantin és kurkumin bír nagy jelentőséggel. Ezek képesek ugyanis semlegesíteni a látás kémiai folyamata és az ahhoz szükséges energianyerés során felszabaduló roncsoló hatású molekulákat, szabadgyököket. A fenti összetevők étrenddel történő felvétele alapvető, de a megelőzés, illetve a rosszabbodás késleltetése miatt étrend-kiegészítőben történő felvételük is fontos.
Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mivel az adatok ellentmondásosak, ez esetben nem az étrend-kiegészítőkre kell koncentrálnunk elsősorban. Sokkal inkább a táplálékokkal bevitt összetevőkre, amelyek természetes formában vannak jelen étrendünkben. Ennek jelentősége kettős. Egyrészt sosem önmagukban találhatók meg, hanem más – esetenként még nem is ismert - növényi hatóanyagokkal együtt, másrészt könnyebben hasznosuló formában. Épp ezért fontos inkább a fent említett zöldségek és gyümölcsök fogyasztására helyezni a hangsúlyt.
Irodalom:
Tahir H. J., Tong J. L., Geissler S., Vedamurthy I., Schor C. M.: Effects of accommodation training on accommodation and depth of focus in an eye implanted with a crystalens intraocular lens. J Refract Surg. 26(10):772-779, 2010 Oct. doi: 10.3928/1081597X-20100921-02. PubMed PMID: 20954685; PubMed Central PMCID: PMC2978064.
Allen P. M., Charman W. N., Radhakrishnan H.: Changes in dynamics of accommodation after accommodative facility training in myopes and emmetropes. Vision Res. 12; 50(10):947-955, 2010 May. Epub 2010 Mar 19. PubMed PMID: 20304003.
Allen P. M., Radhakrishnan H., Rae S., Calver R. I., Theagarayan B. P., Nelson P., Osuobeni E., Sailoganathan A., Price H., O`Leary D. J.: Aberration control and vision training as an effective means of improving accommodation in individuals with myopia. Invest Ophthalmol Vis Sci. 2009 Nov;50(11):5120-5129. Epub 2009 Jul 30. PubMed PMID: 19643961.
Everitt A. V., Hilmer S. N., Brand-Miller J. C., Jamieson H. A., Truswell A. S., Sharma A. P., Mason R. S., Morris B. J., Le Couteur D. G.: Dietary approaches that delay age-related diseases. Clin Interv Aging. 1(1):11-31, 2006. Review. PubMed PMID: 18047254; PubMed Central PMCID: PMC2682451.
Age-Related Eye Disease Study Research Group: A randomized, placebo-controlled, clinical trial of high-dose supplementation with vitamins C and E and beta carotene for age-related cataract and vision loss: AREDS report Nr 9. Arch Ophthalmol, 119:1439–1452 2001.
Mitchell P., Smith W., Cumming R. G. et al.: Nutritional factors in the development of age-related eye disease. Asia Pac J Clin Nutr, 12: Suppl S5, 2003.
Seddon J. M., Cote J., Rosner B.: Progression of age-related macular degeneration: association with dietary fat, transunsaturated fat, nuts, and fish intake. Arch Ophthalmol, 121:1728–1737, 2004.
Mozaffarieh M., Sacu S., Wedrich A.: The role of carotenoids, lutein and zeaxanthin, in protecting against age-related macular degeneration: a review based on controversial evidence. Nutr J, 2:20,2003.
Tanvetyanon T., Bepler G.: Beta-carotene in multivitamins and the possible risk of lung cancer among smokers versus former smokers: a meta-analysis and evaluation of national brands. Cancer. 113(1):150-157, 2008.
Edgar R. Miller III., Roberto Pastor-Barriuso, Darshan Dalal, Rudolph A. Riemersma, Lawrence J. Appel, Eliseo Guallar: Meta-Analysis: High-Dosige Vitamin E Supplementation May Increase All-Cause Mortality. Annals of internal medicine. 142(1):37-46, 2005.