Szívinfarktus

A szívet a koszorúerek látják el tápanyagokkal és oxigénnel. Ha a koszorúéren szűkület keletkezik, akkor a szívizomszövet vérellátása hirtelen nagymértékben csökken, vagy megszűnik, a szívizom pedig – az oxigén hiányának következtében – elhal, vagyis szívinfarktus lép fel.
Szerző: Dr. Gulyás Tamás Lektor: Dr. Tahy Ádám 2013-10-04

A szívinfarktus a koszorúér-betegségek egyik súlyos formája, de a koszorúér-betegségek csoportjában megkülönböztetünk még stabil, vagy más néven terhelésre jelentkező anginát és instabil, vagy nyugalomban is jelentkező anginát, amelyek esetében nem történik szívizomelhalás. Ezek természetesen nem önálló kórképek, hanem egy kórfolyamat különböző stádiumai, amelynek végén a szívizom elhalása és az ennek kapcsán kialakult szövődmények (szívelégtelenség, ritmuszavarok) állnak.

Akut koronária szindróma - mi is az?

Az akut koronária szindrómában a különböző súlyosságú koszorúér-szűkületeket a prognózis és a kezelés szempontjából három jól elkülöníthető csoportba sorolhatjuk. Ide tartozik minden új keletű angina, illetve ha a régi anginás panaszok jellege megváltozik (gyakoribb lesz, erősebb fájdalom, már kisebb terhelés is kiváltja a panaszokat). Előfordulhat ritkább esetben, hogy egy nem jelentős mértékű koszorúér-szűkület az érben kialakult izomgörcs kapcsán hirtelen ér el kritikus szűkületet. Ilyenkor a görcs oldódásával értelemszerűen a keringés is helyreáll. Ezt a típusú anginát Prinzmetal-anginának is hívják. A harmadik típus, amikor a mellkasi fájdalom kapcsán kialakul EKG-eltérés és szívizomelhalás is. Ilyenkor, ha mindkettő jelen van, akkor beszélünk általában infarktusról (STEMI, ST-Elevációs Myocardialis Infarctus). Ha van EKG-eltérés, de nincs szívizomelhalásra utaló laboratóriumi jel, instabil angináról beszélünk, amelynél bármikor bekövetkezhet az infarktus is. Ha van laboratóriumi eltérés, amely szívizomelhalást bizonyítja, de nincs EKG-eltérés, úgynevezett nem ST elevációval járó infarktusról beszélünk (NSTEMI – Non-ST-elevációs Myocardialis Infarctus).

Mitől alakul ki az anginás fájdalom?

Amikor megnövekedett fizikai vagy pszichés terhelésnél csökken a szív oxigénellátottsága, csökken testünk motorjának teljesítménye is. Ezt szívtáji, mellkasi fájdalom (angina pectoris), esetleg a karokba, nyakba, lapockába kisugárzó fájdalom is jelezheti. A markoló, szorító fájdalom olyan, mintha nehéz súly telepedne a mellkasra, vagy valaki szorongatná a torkunkat. Nehézlégzés, szorongás, halálfélelem, gyengeség, verejtékezés, szívdobogásérzés, hányinger, hányás társulhatnak tünetként. Az anginás roham rendszerint hirtelen kezdődik, és többnyire nem tart tovább 15–20 percnél. Ennél hosszabb ideig tartó mellkasi fájdalom szívinfarktus gyanúját kelti. Anginás roham gyakran fizikai terhelés hatására lép fel. Ezen kívül hideg levegő, túlzásba vitt étkezés, pszichés izgalom is kiválthatja az első tüneteket. Így érthető az infarktus típusos előfordulása téli hajnalokon munkába siető menedzsereknél, miután kiásták kocsijukat a hóból.Nyugalomban, éjszaka ritkábban, csak súlyos esetekben lép fel ilyen panasz. Az ún. stabil angina bizonyos fokú megterheléskor, visszatérően jelentkezik. Ennek ismerete fontos lehet az érintett számára, hiszen jelzi, hogy a fizikai terhelést nem szabad tovább növelnie. Abban az esetben azonban, amikor az angina nem jelentkezik következetesen minden ilyen fizikai megterheléskor, és/vagy nyugalomban is jelentkezik, instabil angináról beszélünk. Ennek oka lehet egy kisebb mértékű érszűkület, amelyet esetenként az érfal simaizomgörcse fokozhat. Ez veszélyesebb állapot, mint a stabil angina, mert az erek falán lévő plakk ebben az esetben hajlamosabb megrepedni, és az alvadási folyamatokat beindítani, ami szívizominfarktushoz vezethet.

A szívinfarktus tünetei

A szívinfarktus jellegzetes heveny tünete a hirtelen kezdődő igen erős, szorító mellkasi fájdalom, amely hasonló, mint az angina, deáltalában annál intenzívebb, és kísérő tünete lehet a verejtékezés és a halálfélelem is. Előfordul, hogy a fájdalom a gyomortájékon (illetve nőknél gyakran a hát lapocka körüli részében) jelentkezik, illetve a karokba sugározhat. Főleg idős korban, illetve cukorbetegségben fordulhat elő mellkasi fájdalom nélkül kialakuló infarktus is, ilyenkor a szövődmények (szívelégtelenség, ritmuszavar, jelentős vérnyomásesés) hívhatják fel a figyelmet a szívizom elhalásra.

A szívrohamnak lehetnek előjelei. Hetekkel a bekövetkezte előtt kisebb mellkasi nyomásérzések, rossz közérzet, valamint fáradékonyság jelezhetik a közeledtét. Szívinfarktus akkor következik be, ha a szív oxigénigénye jelentősen meghaladja a koszorúerek oxigénkínálatát, és ennek hatására a szívizom általában egy területen elhal. Az oxigénkínálat alacsony voltának legfőbb oka a koszorúerek ateroszklerotikus (érelmeszesedéses) beszűkülése, illetve a meszes plakk kifekélyesedése, megrepedése, amelynek a helyén az eret is elzáró vérrög képződik.

Forrás: 123rf.com

Mi okozhat hasonló tüneteket?

Hasonló fájdalommal járhat a szívburokgyulladás, ilyenkor azonban a fájdalom légvétellel összefüggésben fokozódhat, hasonlóan a mellhártyagyulladás okozta fájdalomhoz. Akut tüdőembólia, aortafal-repedés is okozhat intenzív mellkasi fájdalmat. Nagyon gyakori, hogy a gerinc háti szakaszán lévő csigolyák és porckorongok betegségéből fakadóan jelentkezik hátból mellkasba sugárzó fájdalom. Az anginától való elkülönítésében segíthet, hogy az ízületi fájdalom bizonyos mozdulatoknál, testhelyzetekben intenzívebben jelentkezik. Nagyon gyakori, hogy a gyomorpanaszok okoznak a mellkas középvonalában jelentkező fájdalmat. A fentiek is jól mutatják, mennyire változatos oka lehet a mellkasi fájdalomnak, tüneteknek. Összességében tanácsolható, ha az intenzív mellkasi diszkomfort negyed órán belül nem szűnik vagy enyhül, érdemes segítséget kérni.

Milyen vizsgálatok állnak rendelkezésre a diagnózis pontosításához?

Az elsőként elvégzendő vizsgálat az EKG, amely a legtöbb esetben egyértelműen jelzi az infarktus helyét (hátsó, elülső, alsó fali, csúcsi stb.), illetve hozzávetőlegesen az idejét (akut, szubakut, régi). Fontosak a különböző laborvizsgálatok is. Vannak olyan enzimek, amelyek csak a szívizom elhalásakor jelennek meg a vérben. Rutinszerűen elvégzendő a szív mellkason keresztüli ultrahangos vizsgálata is, amely az EKG által jelzett lokalizáció és kiterjedés pontosításában, illetve egyéb szövődmények vagy társbetegségek (billentyűhibák, kamrafal-elvékonyodás, kidomborodás, szakadás stb.) felderítésében segítenek. Kevésbé egyértelmű estetekben használatosak a szívizom scintigráfiás vizsgálatok, illetve az utóbbi időben egyre nagyobb teret kap a sokszeletes szív CT (MSCT- Multi Slice Computer Tomograph) vizsgálat is. A szívkatéterezés során nem csak a diagnózis felállítására, hanem terápiás beavatkozásra is lehetőség van.

Az akut szívinfarktus ellátása

Természetesen a cél, hogy a kialakulás után minél hamarabb kórházi ellátásban részesüljön a beteg. A mentő vagy az ügyelet kiérkezéséig azonban jelentősége lehet, mellkasi fájdalom esetén, 160-325 mg aszpirint bevételének. A beszállítás során fel kell készülni az újraélesztés szükségességére, monitorozni kell a legfontosabb életfunkciós paramétereket (vérnyomás, pulzus, oxigéntelítettség stb.) Ha a tünetek jelentkezése óta nem telt el 12 óra és a legközelebbi katéteres szívcentrum 2 órán belül elérhető távolságban van, az ún. perkután koronária intervenció (PCI) az elsőként választandó ellátás. Ez azt jelenti, hogy azonnal szívkatéterezés történik, ahol pontosan látható, hol van az a szűkület, amely az aktuális tüneteket okozza, ezt rögtön megtágítják, illetve apró fémgyűrűkkel „kisámfázzák”, ezáltal újra átjárhatóvá teszik az adott érszakaszt. Ez a beavatkozás a ’90-es évektől érhető el egyre szélesebb közönség számára Magyarországon. Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a PCI a leghatékonyabb kezelési mód heveny szívizomelhalás esetén. Előfordul, hogy erre a beavatkozásra nincs lehetőség, ilyenkor infúzióban beadott gyógyszerrel próbálják a koszorúsérben lévő vérrögöket feloldani. Természetesen a koronáriaőrzőkben elhelyezett, friss infarktusos betegeknél egyéb gyógyszerek adása is szóba jön (oxigén, nitrátok, aszpirin, heparin, bétablokkolók, ACE–gátlók stb.)

Milyen szövődmények alakulhatnak ki a heveny szívinfarktus következtében?

A szívinfarktus legsúlyosabb szövődménye a heveny balkamra-elégtelenség talaján kialakuló ún. kardiogén sokk, amely gyors és hatékony beavatkozás nélkül, tekintettel az instabil keringésre, halálhoz vezethet. Ilyenkor, ha a gyógyszeres lehetőségek kimerültek, átmenetileg szükség lehet egy aortába behelyezett pumpára, amely a szív pumpafunkcióját ellátva „műszívként”, rövid időre biztosíthatja a szervezet számára a keringést.

Másik nagy szövődményi csoport a ritmuszavarok kialakulása. Lehet gyors ritmusú kamrai tachycardia vagy pitvarfibrilláció. De alacsony ritmussal járó ún. pitvar kamrai blokk is felléphet. Az utóbbi esetben a sinus csomó elhalása esetén, állandó pacemaker beültetésére is szükség lehet.

A szívizom elhalását követő kötőszövetes átalakulás kapcsán az infarktus utáni 7-10. napon alakulnak ki az ún. mechanikus szövődmények. Ilyen a jobb és bal kamra közötti fal átszakadása, vagy a bal kamra szabad falának átszakadása, az utóbbinál hirtelen nagy mennyiségű vér kerül a kamrafal és a szívburok közé, amely szintén életet veszélyeztető állapot. A billentyűk vitorláit tartó szívizmok érintettsége esetén billentyűelégtelenség tünetei alakulhatnak ki.

Mit tehetünk ellene?

Mai ismereteink szerint a koszorúerek szűkülete megfelelő életmóddal nem csak megelőzhető, hanem vissza is fordítható. A koszorúér-betegség kialakulásának hátterében ugyanis – az esetek több mint 90%-ában – megváltoztatható életmódbeli tényezők állnak.

A szívinfarktus kialakulásának kockázatát növelő tényezők:

- a dohányzás, a krónikus magas vérnyomás,

- a zsíros étrend,

- a vérzsírszinteltérések (alacsony „jótékony” HDL-koleszterin-, magas „ártó” LDL-koleszterinszintek a vérben),

- a cukorbetegség,

- nőknél ösztrogénhiány (változó kor, petefészkek eltávolítása),

- mindkét nemnél a stresszes életvitel,

- a genetikai hajlam (ha a családban korábban már előfordult infarktus),

- az elhízás,

- a mozgásszegény életmód,

- az éjszakai alvás (horkolás) közbeni légzéskimaradás (apnoé),

- a hirtelen és szokatlanul nagy fizikai igénybevétel.

Vizsgálatokkal igazoltan a dohányzás elhagyása, a heti 3 és fél óra mozgás, az állati zsírok, húsok fogyasztásának visszaszorítása és a napi 4–5 adag zöldség és gyümölcs elfogyasztása, a normális testtömeg elérése, illetve megtartása, a stresszkerülő életmód 80%-kal csökkentheti a koszorúér-elzáródás esélyét. Középkorú férfiaknál és változó korban lévő hölgyeknél elengedhetetlen a rendszeres – legalább évenkénti – vérzsírszint-, vérnyomás-ellenőrzés, az esetleg már meglévő, kockázatot jelentő magas vérnyomás, cukorbetegség kezelése, karbantartása, azaz az állapotromlások megelőzése.

Versenyfutás az idővel, az életért

A szívinfarktuson átesett személy sorsát legtöbbször az dönti el, hogy az első tüneteket miként értékelte maga a beteg, valamint környezete, vagyis milyen gyorsan kerül szakszerű kórházi kezelésre, ahol az elzáródott érszakasz megnyitásáról szakorvosok gondoskodnak. A tünetek fellépése esetén azonnal segítséget kell kérni, mentőt kell hívni! A segítség megérkezéséig az érintett személy környezetében nyugalmat kell biztosítani, friss levegőről kell gondoskodni, ruházatát meg kell lazítani.

Irodalom:

ST-elevációval járó akut myocardialis infarktus (Kardiológiai Szakmai Kollégium irányelve)

Kapcsolódó cikkek
Az agyi érbetegségek A szervezet igen finoman szabályozza az agy vérellátását, mert mind a túl kevés, mind a túl sok vér károsíthatja az agy működését. Agyunk idegsejtjei állandóan... Szerző: 2013-10-04 Szívritmuszavarok A szívverések gyorsaságát és szabályosságát egy finoman felépített és beállított rendszer szabályozza. Ezt a rendszert idegi és környezeti tényezők is befolyásolják,... Szerző: 2013-11-03 A vénák betegségei A vénák azok az erek, amelyek a vért a szövetek felől a szív felé vezetik. A vénás betegségek között leggyakrabban a vénák elzáródása (trombózis) és gyulladása... Szerző: 2013-10-02 Szívelégtelenség A szívelégtelenség előfordulási gyakorisága világszerte növekszik, jelenleg a felnőtt lakosság 3%-át érinti. A betegségben várható magas halálozási arány kiemelten... Szerző: 2013-10-02 A szív- és érrendszeri betegségek kockázatát... Hazánkban az összes haláleset feléért a szív- és érrendszeri betegségek felelősek. Sajnálatos tény, hogy az EU tagállamai közül az élen foglalunk helyet e tekintetben.... Szerző: 2013-10-04 Szív- és érrendszeri betegségek A szív és az érrendszer betegségei okozzák a legtöbb halálesetet szerte a világon. Az érelmeszesedés a szervezet egészét érinti, de különböző mértékben jelenhet meg az... Szerző: 2013-10-03 Növényi koleszterinszint-csökkentők A növényi szterolok (más néven fitoszterinek) csaknem valamennyi növényfélében fellelhető bioaktív hatóanyagok. Gyakran használják fel élelmiszerek dúsítására, mivel... Szerző: 2013-10-01 Szív- és érbetegségek kockázati és védő tényezői Összefoglaltuk, hogy melyek a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának legfőbb kockázati és védő tényezői. Kérjük, töltse ki részletes kérdőívünket, és... Szerző: 2013-10-01 Magas vérnyomás A vérnyomás az a nyomást, amit a vér fejt ki az erek falára. Egy hányadossal jellemezzük, a felső, ún. szisztolés érték azt mutatja, hogy a szív összehúzódásakor, a... Szerző: 2013-10-02 Szív- és érrendszeri genetikai variációk Egyre több génről ismert, hogy bizonyos variációik befolyásolhatják a szív-érrendszeri betegségek kialakulásának valószínűségét. Ilyenek például a zsíranyagcserével,... Szerző: 2013-10-01