Itt van az ősz, itt van újra...

Vége a nyárnak, elérkezett a szeptember, indul az új tanév. Nem csak a tankönyveket, a tízórait, uzsonnát is be kell csomagolni. De nem mindegy, hogy mit. Tippek a dietetikusoktól.
2013. 09. 01.

Mit tehet a szülő az egészséges táplálkozásért? 

Gondolatok, táplálkozási javaslatok, ötletek a kezdődő tanév kapcsán.

Vége a nyárnak, elérkezett a szeptember, indul az új tanév. Gyerekek tízezrei veszik a táskájukat és lépkednek a különböző oktatási intézményekbe, ahol napi 5-8 órát tanulnak, majd indulnak tovább a különórákra. Így sokszor 8-10 órát is otthonuktól távol töltenek. Ez táplálkozási szempontból azt jelenti, hogy a napi javasolt öt étkezésből – reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora – minimum hármat, de sokszor például nulladik óra esetén négyet is az iskolában, vagy rosszabb esetben menet közben az „utcán” kell, hogy elfogyasszanak.

 

A növekvő szervezet számára nagyon nem mindegy, hogy milyen mennyiségű és milyen minőségű tápanyagokhoz jut, hiszen ilyenkor a legintenzívebb átalakuláson megy át az izom-, a csont- és az idegrendszer. A megevett ételeknek, megivott italoknak egyrészt maximálisan hozzá kell járulni a gyermekek testi fejlődéséhez, másrészt a lehető legkedvezőbben a megfelelő időben kell biztosítani a napi tevékenységekhez szükséges tápanyagokat és energiát. Tehát ha egy gyermek reggeli nélkül indul iskolába, az első egy-két órán, (a tízórai elfogyasztásáig) biztos nem tud rendesen koncentrálni, mert bár lehet, hogy észre sem veszi, de éhes.

 

Fontos, hogy a gyermekek és serdülők esetében biztosan nem elég csak az általános tudnivalókat figyelembe venni, hanem lehetőség szerint az életritmusukhoz alkalmazkodva, személyre szabottan kell az étrendjüket összeállítani, és ez a szülők feladata.

 

Ezt az életszakaszt egyfajta bázisnak, alapozásnak érdemes tekinteni, a felnőttkorra vonatkozóan. Tudjuk, hogy vannak bizonyos anyagok – ilyen például a kalcium – amelynek a felszívódása és beépülése gyermek- és fiatalkorban a legkedvezőbb. A gyermekkori elhízás veszélye nemcsak abban rejlik, hogy már gyermekkorban óriási kockázatot jelent a szív-ér rendszeri vagy a cukorbetegség szempontjából, hanem abban is, hogy a kövér gyermekek nagy része kövér felnőttekké válik, így mindez maga után vonja az említett betegségek kialakulásának nagyobb kockázatát egész életükben. Éppen ezért nem mindegy, hogy gyerekeink mit, és mennyit esznek, valamint hogy mennyit mozognak.

 

A mai kornak, ami az előnye, az a hátránya. Rengeteg új élelmiszer van. Olyanok, amelyek nemhogy ötven, de még húsz évvel ezelőtt sem léteztek, így nehéz megítélni a szervezetünkre gyakorolt hosszú távú hatásukat. Az élelmiszeripar, a tartósítási és a szállítmányozási technológiák fejlődésével párhuzamosan, az élelmiszerek elérésének lehetőségei rendkívül kitágultak. A fejlett világban óriási az élelmiszerek választéka, mennyisége, túltermelése. Ez a pszichológiai problémákon túl azért veszélyes, mert a feleslegesen megevett „üres”, a szervezet számára egyáltalán nem szükséges ételek elfogyasztása, már a gyermekpopulációknál elhízáshoz, és ezzel párhuzamosan minőségi éhezéshez vezet. Ez azt jelenti, hogy míg energiában sokkal többet eszünk a szükségesnél, az étrendünk mégsem tartalmazza a kívánt mennyiségű vitaminokat, ásványi anyagokat, biogén aminokat, flavonoidokat, rostokat. Emellett rossz a fő tápanyagok (fehérjék zsírok, szénhidrátok) minőségi összetétele is.

 

Forrás: 123rf.com


Mit tehetünk, hogy ez ne így legyen?

Sok-sok kutatás bizonyítja, hogy vannak élelmiszercsoportok, amelyeknek fogyasztását előnybe kell részesíteni, és vannak olyanok, amikből jobb, ha ritkábban kerül az asztalra. 

  • Gyermekeink fejlődése és felnőttkoruk megalapozása szempontjából kiemelten fontos, hogy iskolás életszakaszukban milyen minőségű és mennyiségű táplálékot fogyasztanak.
  • Hangsúlyozni kell a napi többszöri (ötszöri), a nassolást nélkülöző, étkezési ritmus jelentőségét. Így érhetjük el az emésztőrendszer egyenletes terhelését, a tápanyagok kedvező felszívódását, és ezzel párhuzamosan az iskolai teljesítmény (figyelemtartósság) optimalizálását.
  • Figyeljünk a megfelelő folyadékfogyasztásra, aminek alapját lehetőleg víz, ásványvíz, otthon készített, nem túlédesített gyümölcstea képezze. Átlagosan napi 1,5-2 liter a folyadékszükséglet, ha nincs túl meleg, és nincs különösebb fizikai aktivitás.
  • Mindenkor törekedjünk a változatosságra, mind a nyersanyagválasztásnál, mind az elkészítésnél, de ne erőltessünk feleslegesen többször elutasított ételeket. Helyette találjuk meg a megfelelő alternatívát.
  • Nézzük meg az iskolai étlapokat, és annak megfelelően egészítsük ki az otthoni étkezéseket!
  • Amennyiben a gyermek nem az iskolában ebédel, lehetőleg készítsünk otthonra melegíthető ebédet. Ne bízzuk mindig a gyerekre, hogy a zsebpénzéből vegyen magának ebédet, mert könnyen egyoldalúvá válik a táplálkozása, és a gyorséttermek, „rabja” lesz. Érthető módon a szülők napi munkájuk után csak igen fáradtságosan tudnak mindig friss ételt készíteni. De még az is jobb, ha otthon két egymás utáni napon ugyanazt az általa kedvelt levest, főzeléket, mártást, salátát stb. eszi a gyermek, mintha nap mint nap hamburgert, pizzát enne. 

 

Bővebben: TÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA (Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége) Hírlevél. VI. évfolyam 7. szám, 2013. augusztus

 

Kapcsolódó cikkek
Egészséges élelmiszerek, egészséges ételek
Ebben a cikkben bemutatunk néhány kevésbé ismert élelmiszert, amelyek kiválóan alkalmasak ízletes, egészségmegőrző ételek készítéséhez, bár kevésbé gyakoriak a magyar...
Az étrend-összeállítás és -átalakítás alapelvei
A személyre szabott étrend összeállítása, amely számos tényezőt, mint az egyén részletes tápláltsági állapotát vagy egyéni preferenciáit is figyelembe veszi, szakmai...
Életmód és egészség - táplálkozás, mozgás,...
Sok szó esik az egészséges életmódról. De mi is az pontosan, mit együnk, hogyan mozogjunk, mi segíthet lelki egészségünk megőrzésében? A sok javaslat között nehéz eligazodni,...
A zöldségek és hüvelyesek szerepe és beépítése...
A zöldségek tárháza végtelen. Amilyen sok színű, illatú, ízű és formájú változatuk létezik, annyiféleképpen készíthetjük el őket és olyan sok jótékony hatással...
Gabonafélék és burgonya szerepe és beépítése...
A gabonafélék olyan szerepet töltenek be táplálkozásunkban, mint a ház alapozása az építkezésben. Alap nélkül pedig összedől a ház.
Főzés, párolás egészségmegőrző módon
Ebben a cikkben bemutatjuk azokat a főzési és párolási eljárásokat, amelyekkel egészséges ételeket készíthetünk.
Sócsökkentő praktikák
A magasvérnyomás kezelésében az étrend is kiemelt szereppel bír. A nátrium, amely a konyhasó egyik összetevője, vízvisszatartó hatása révén fokozza a vérnyomást, ezzel...
A kiegyensúlyozott folyadékfogyasztás, mint az egészséges...
Mindannyian tudjuk, hogy víz nélkül nincs élet és a szomjazást kevésbé bírjuk, mint az éhezést. Kevésbé vagyunk tisztában a túl sok és a túl kevés folyadékfogyasztás...
Tej, tejtermékek szerepe és beépítése az egészséges...
A tej és tejtermékek a gyermekek növekedéséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen élelmiszerként élnek a köztudatban jelentős kalciumtartalmuk miatt. További előnyük,...
A húsok, húskészítmények, halak, tojás szerepe...
A húsok, a húskészítmények, a halak és a tojás mindegyike teljes értékű fehérjeforrás, ezen kívül külön-külön további értékes tápanyagokat rejtenek magukban. Ennek...
Javaslatok az étrend megfelelő átalakítására...
Megvizsgáltuk, hogy a gyakorlatban átlagosan, persze némi túlzással élve, mennyit fogyaszt el egy irodai munkát végző ember egy átlagos hétköznap és egy vasárnap alkalmával....
Javaslatok az étrend megfelelő átalakítására...
A megfelelő étrend kialakítása a napi rohanásban vagy éppen a hétvégi lazítás közben néha nehézségeket jelenthet, de ha tudjuk, mit mivel tudunk helyettesíteni, akkor...