A rizs jelentősége a táplálkozásban vitathatatlan, hiszen a búza után a második legfontosabb gabonaféle. A világnépesség felének szolgál táplálékul. Különlegesebb változatai egyre ismertebbé válnak, azonban kevesen tudják, melyik mire jó. Cikkünkben a különböző rizsfajták világába kalauzoljuk önöket, miközben azt is megtudhatják, hogy milyen előnyökkel jár e gabonafélék fogyasztása.
				A rizs feldolgozása, fajtái
A rizs virágzata laza bugavirágzat. A rizs bugája átlagosan 100-150 rizsszemet tartalmaz. A rizsszemek színe igen változatos lehet: fehér, barna, sárga, vörös vagy lila. A rizsszemet több rétegű héjrész borítja be, amit különböző mértékben távolítanak el a malomipari feldolgozás során. Miután a héjrészeket eltávolították (lehántolták), a megmaradt magbelső felületét különböző műveletekkel – fényezés, gömbölyítés – teszik a fogyasztó számára tetszetősebbé. A rizs hántolása során először a pelyvás maghéjat távolítják el. Ez a barna rizs.
A további feldolgozás során a hántolt szemekről fokozatos csiszolással „lekoptatják” egyrészt a többi héjrészt is – így a terméshéjat, maghéjat és a táplálószövet egy részét magában foglaló ezüsthártyát -, másrészt a szem biológiailag legfontosabb, tápanyagokban leggazdagabb részét, a csírát. Ennek köszönhetően a rizsszem fehérje, B-vitamin-, ásványi anyag- és rosttartalma is csökken. A hántolt rizs fényezett és fényezetlen formában kerül forgalomba. A rizs feldolgozása során folyamatosan osztályoznak, ami által egyben a minőséget is meghatározzák. A csiszolás mértéke és a törtszem-tartalom mennyisége alapján, a következő rizsfajtákat különböztetjük meg:
- „A”      rizs: a hántolt rizsszem hossza legalább háromnegyede a teljes szem      hosszának.
 
- „B”      rizs: szemei a teljes szemnek csak felét vagy háromnegyedét teszik ki.
 
- Barna      rizs: kizárólag hántolt rizs. Nehezen puhul, ezért főzés előtt érdemes      beáztatni. Főzési ideje kb. 25-30 perc.
 
A visszamaradó törmelék rizst vagy törkölyrizst takarmányként vagy a sörgyártás során hasznosítják.
A Magyarországon (leg)ismertebb rizsfajták felhasználási lehetőségei:
- Opál/Parboiled      rizs:      Még a hántolás előtt, azaz héjában áztatják és gőzölik, majd a kiszárított      szemeket hántolják. Ekkor a szemek opálosan áttetszővé válnak, de főzés      után kivilágosodnak. Nem ragadnak.
 
- Egyre      szélesebb körben használják az aromás      rizsfajtákat is. Ezek közül néhány már kedvelt alapanyaga a reform      konyháknak.
 
- Basmati rizs: A Himalája      lábánál termesztik ezt a hosszú szemű, pergős rizst. Illata a pörkölt      mogyoróéra emlékeztet. A főzés során hosszanti irányban duzzad, így      hosszú-keskeny szemek lesznek, amelyek szárazak, pelyhesek és pergősek.      Salátákhoz, piláfokhoz, és indiai jellegű curry-s ételekhez illik jól.      Főzés előtt a maximális szemhosszúság eléréséhez érdemes 20 percig      áztatni. Főzési ideje kb. 20-25 perc. 1 bögre rizshez kb. kétszeres      mennyiségű víz számítható.
 
- Jázmin vagy      pandan rizs:      Thaiföldről származik. Illata a jázminra emlékeztet. Hosszú szemű, puha,      enyhén ragadós állagú. A thai és ázsiai konyha ételeihez illik legjobban.      Főzési ideje kb. 20-25 perc.
 
- Arborio rizs: Közepes      szemhosszú, félkövér, a szem közepén jellegzetes fehér pöttyel. A szemei      összetapadnak, így rizottók készítéséhez kiváló. Főzési ideje 20-30 perc.
 
- Vadrizs vagy      indián, vagy fekete rizs: Valójában ez nem is rizs, hanem egy      észak- amerikai vízi növény szürkésbarna, hosszúkás, dióízű magva. Felhasználása      a rizshez hasonló, általában fehér rizzsel keverve hozzák forgalomba. A      vadrizst egyébként hazánkban is termesztik Préri néven, a Nagykunságban és      a Kőrösök völgyében. Ideális ragukhoz, töltött ételekhez. Főzési ideje      35-45 perc.
 
A barna és fehér rizs közti különbség elsősorban a feldolgozottság mértékét jelenti, a fent említett rizsfajták közül valamennyi barna változatban is elérhető.

Fotó: shutterstock.com
A rizs egészségre gyakorolt hatásai:
- A      hántolt, fényezett fehér rizs 100 grammjában 353 kcal van,      szénhidráttartalma kiemelkedő (jellemzően keményítőből áll; 77,5 gramm/100      gramm). 
 
- A      rizs glikémiás indexe függ a rizs fajtájától és az elkészítés módjától,      idejétől is. Átlagosan 48 és 92 között változik. A barna rizsé valamelyest      kisebb. Cukorbetegek étrendjében a barna rizs fogyasztása javasolt,      természetesen mérsékelt/mért mennyiségben. Köretként fogyasztva érdemes a      mennyiségét a felére csökkenteni és a fennmaradt részt párolt zöldséggel      kiegészíteni.
 
- Ázsiai      populációkban összefüggést találtak a gyakori fehérrizs-fogyasztás és a      2-es típusú cukorbetegség, valamint a metabolikus szindróma kialakulása      között. 3 tanulmányban amerikai férfiak és nők rendszeres (heti öt vagy      annál több adag) rizsfogyasztása nagyobb kockázatot jelentett a 2-es      típusú cukorbetegség kialakulására, míg ugyanennyi barna rizs fogyasztása      esetén csökkent a rizikó. 
 
- Táplálkozás-élettani      szempontból a barna rizs előnyben részesítendő a fehérrel szemben, nem      csak kisebb energiatartalma miatt, hanem a benne található rostok (hemicellulóz      és lignánok) antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatása miatt is.
 
- Epidemiológiai      vizsgálatokban azt találták, hogy a teljes kiőrlésű gabonafélékben – mint      amilyen a barna rizs is - gazdag étrend csökkenti az elhízás, a szív- és érrendszeri      betegségek, valamint egyes daganatok kialakulásának esélyét.
 
- A      barna rizs, valamint a nagy amilóztartalmú basmati rizs fogyasztása növeli      a telítettségérzetet, csökkenti a bélben a tranzit időt, vagyis a      béltartalom gyorsabban halad át a bélcsatornán. 
 
- Kedvező      fehérjeösszetételének köszönhetően a rizs hipoallergén, ami azt jelenti,      hogy fogyasztása nem vált ki allergiás reakciót. 
 
- A      rizsből készül rizstej a tejcukorérzékenyek és tejfehérje-allergiások      diétájában alkalmas a tehéntej helyettesítésére.
 
- A      rizs a lisztérzékenyek diétájába jól beilleszthető, azonban a vadrizs a      betakarítás során szennyeződhet más gabonákkal, ezért a gluténmentes      diétában nem javasolt a fogyasztása.
 
Összefoglalás
A rizs széles körű felhasználási lehetőségei jó alapot adnak az étrend színesebbé tételéhez. Lehetőség szerint a barna rizst részesítsék előnyben a fehérrel szemben. Az egészséges táplálkozási ajánlásoknak megfelelően a javasolt fogyasztási mennyiség pehely formában kisétkezésre 40-60 g, köretként 80-90 g, míg zöldséggel keverve 60-70 g. Míg egyik nap rizspehelyként lehet a reggeli étkezés része, addig másnap kisétkezésre puffasztott rizsként jó alap lehet egy könnyű, zöldséges szendvicsekhez. Más alkalommal készülhet belőle leves, levesbetét, köret, rakott étel vagy éppen rizottó. Tejalapú desszertként – akár gyümölcs hozzáadásával - tápláló finomság lehet akár tejberizs vagy felfújt formájában is.
Irodalom:
Koszonits Rita: 10 dolog, amit a rizsről tudni kell, Új DIÉTA, XXIII, 5, 2013.
S. Schenker: An overview of the role of rice in the UK diet. Nutrition Bulletin, British Nutrition Foundation, 37, 309–323, 2011.
MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus), 2-61 számú irányelv.
Malomipari termékek, 3. kiadás, 2007.
Sárvári Mihály: Egyéb, alternatív gabonanövények termesztése, Debreceni Egyetem, 2011.
Types of rice, Varieties and Forms of Rice.
Varga Zsuzsa, Horváthné Mosonyi Magda: Élelmiszerismeret és technológia II., SE-ETK, Budapest, 2004.
Sárvári Mihály: Egyéb gabonanövények termesztése. Debreceni Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pannon Egyetem, 2011.