A sportágak felosztása

A sportágakat számos szempont szerint oszthatjuk fel. Beszélhetünk “lifetime”, vízi, légi, szárazföldi, küzdő-, állóképességi-, esztétikai stb. sportokról. Lássuk, miben térnek el egymástól!
Szerző: Dr. Boros Szilvia Lektor: Dr. Bognár József 2013-10-01

Ki gondolná, hogy a szinte megszámlálhatatlanul sokféle sportágat számos jellemző alapján csoportosíthatjuk. Megkülönböztethetők az ú.n. lifetime sportok, amelyek egy életen át, szinte korhatár nélkül gyakorolhatók. Ide tartozik a kerékpározás, úszás, gyaloglás, kocogás, futás, síelés, tenisz, asztalitenisz stb. Nagy előnyük, hogy a mozdulatciklusokból épülnek fel, amelyek könnyűszerrel sajátíthatók el.

Gondoljunk például a kerékpározásra! Talán sokan emlékeznek az első élményre, amikor sikerült kétkerekűvel néhány métert tekerni. A gyermekek életének, mozgásfejlődésének igen jelentős mérföldköve. Nem csak azért, mert a kerékpározni tanulás időszakában leszünk képesek komplex mozgások kivitelezésére, összehangolt mozgáskoordinációra, hanem azért is, mert talán először tapasztaljuk meg az ú.n. kompetencia, vagyis a „képes vagyok rá” élményt. Tehát nem csupán a mozgás szempontjából, hanem az egészséges lelki fejlődés szempontjából is nagy szerep tulajdonítható a különféle sportok elsajátításának, már egészen kisgyermekkorban.

A lifetime sportok különleges adottsága, hogy az élet bármelyik szakaszában bekapcsolódhatunk. Akár 80 év felett is elkezdhetjük. Mivel nem igényelnek előképzettséget, ezért nem kell rövidebb-hosszabb ideig tartó tréning ahhoz, hogy elsajátítsuk a mozgássort. Az emberi test (csontozat, izomzat, szalagok és ízületek) sokáig – szinte az élet végéig - képes az adott sportág kivitelezésére. Rendszeres gyakorlásuk hatására számos kedvező élettani változás alakul ki, életkortól szinte teljesen függetlenül.

Természetesen a legtöbb sportág nem művelhető egy életen át, gondoljunk például a ritmikus gimnasztikára, búvárkodásra, kick-boxra, súlylökésre, falmászásra, vívásra, stb. Talán azért is, mert bizonyos szervet, szervrendszert sokkal jobban igénybe vesz. A búvárkodás esetében például a mélybe merülés komoly terhet ró a szervezetre. A tüdő – így a légzőfelület – valamint az összes szerv összenyomódik a ránehezedő nyomás hatására.

A falmászáshoz különleges izomerő és rugalmasság, valamint állóképesség szükséges, amelyet sem egy idős, sem fiatal test nem képes elérni. A küzdősportok esetében is hasonló a helyzet. Vívás során az érzékszerveknek, főleg a látásnak és az idegrendszeri aktivitásnak (reakció-idő) van hatalmas szerepe. Ugyanez jellemzi az autó-motor sportokat. Nem véletlen, hogy a fiatal felnőttek mondhatók legsikeresebbnek a forma1-ben, hiszen rendkívül gyors reakcióidőre van szükség. Az esztétikai sportok mozgáselemei extrém hajlékonyság és tökéletes testösszetétel, arányos, szép testalkat, technikai tudás nélkül kivitelezhetetlenek.

Nem csak életkor, hanem szezonalitás (tél, nyár), valamint a sportképességek (esztétikai, technikai, állóképességi, küzdő, labdajáték, erősport, stb.) szerint is csoportokba rendezhetők a különféle sportmozgások. A téli és nyári sportokhoz az időjárás szabja feltételeit. A jeget, havat igénylő sportokhoz a jégtánc, műkorcsolya, gyorskorcsolya, jégkorong, curling stb. a havat igénylőkhöz a sífutás, lesiklás, gyorssízés, szánkózás, hójárás, bobozás, biatlon stb. sorolható. Kifejezett nyári sport a búvárkodás, vízisí, szörf, vitorlázás, ejtőernyőzés, siklóernyőzés stb.

Forrás: 123rf.com

Az állóképességi sportok közös jellemzője, hogy a szívre jelentős dinamikus terhelés jut. Az edzettség egyik fontos mutatója a maximális oxigénfelvevő képesség. Az úszás, hosszú- és középtávtávfutás, evezés, országúti kerékpározás, kajakozás, kenuzás, triatlon fejleszti legmagasabb szintre az aerob állóképességet. Természetesen számos más sportág is igényli a jó oxigénfelvevő képességet, de mégsem tekinthető állóképességi sportnak. Gondoljunk például a labdarúgásra, amelyhez a technikai tudás, labdaérzék, izomerő, gyorsaság stb. is nélkülözhetetlen!

Feltehetjük a kérdést, hogy mi alapján válasszunk sportágat? Nos, mindez nem csupán az életkortól, edzettségi szinttől, életkörülményektől (hol lakom és mennyi pénzem van), testalkattól, egyéni motivációtól, egészségi állapottól, testtömegtől függ, hanem személyiségünktől is.

A témát A sportágválasztás című cikkünkben folytatjuk.

Irodalom:

Physical Activity Guidlines for Americans,2008.