November 27. - A Nobel-díj alapításának napja

A díjakat, amelyeket Nobel vagyonának éves kamataiból adnak át, a fizika, kémia, fiziológia, orvostudomány és az irodalom legjobbjai kapják, és személy szerint az, aki a békéért a legtöbb erőfeszítést tette.

1968-ban a tudományos munkásság díjjal történő elismerése kiegészült a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal is. Ezt lépést a Svéd Bank kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Alfred Nobel életéről

Dr. Alfred Bernhard Nobel 1833. október 21-én született Stockholmban. Alfred Nobel kivételesen tehetséges volt, és több jelentős találmány is fűződik a nevéhez. Ezek legfontosabbika a dinamit volt, amelyet "véletlenül", de jó megfigyelése alapján fedezett fel.

Nobel nem részesült semmiféle magasabb szintű oktatásban. Rendszeres tanulmányai, amelyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejeződtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintől, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte.

Nobel nem nősült meg, és 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Alapítvány alapokmányát Stockholmban a Királyi Palotában mutatták be 1900. június 29-én.

Érdekességek a díjjal kapcsolatban

• Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a kamatok teszik, a díj összege évről évre változik. Mindegyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. (Érdekes, hogy az érem vastagsága, és így tömege is változhat kissé. Szent-Györgyi Albert érmének tömege 206 g.)
• Nobel-díjakat első alkalommal 1901-ben, csak öt évvel Nobel halálát követően osztottak. Ez különféle jogi vitákkal magyarázható, de azzal is, hogy az akadémiák nem akarták felvállalni a díjosztó szerepkört.
• Az irodalmi és a tudományos díjakat csak élő természetes személyeknek ítélhetik oda, a béke Nobel-díjat ugyanakkor szervezetek is megkaphatják.
• A fizikai és a kémiai díjat a Svéd Tudományos Akadémia, az élettani, illetve orvostudományi díjat a stockholmi Karolina Intézet, az irodalmi díjat a szintén stockholmi Svéd Akadémia, a béke-díjat pedig a Norvég Parlament, a Storting tagjaiból választott öttagú Nobel Bizottság ítéli oda a beérkezett ajánlások alapján.
• A Nobel-díjak átadására minden év december 10-én, Nobel halálának évfordulóján kerül sor. A díjátadó ünnepség helyszíne Stockholm, a béke Nobel-díj kivételével, amelyet Oslóban, a városházán adnak át, V. Harald norvég király jelenlétében.
• A díjazottaknak egy előadást kell tartaniuk a Nobel-díjjal jutalmazott alkotásukkal, találmányukkal összefüggésben. Az előadásokra jellemzően a december 10-i díjátadást megelőzően, az ún. Nobel-héten kerül sor, a béke-díj esetében ugyanakkor az átvétel napján szokás azt megtartani.
• A legsikeresebb Nobel-díjas famíliát a Curie-ék jelentik. Marie Curie és férje, Pierre Curie, valamint Henri Becquerel 1903-ban megosztva kaptak fizikai Nobel-díjat a radioaktivitás területén végzett munkájukért. A Skłodowska néven Lengyelországban született tudós az első nő volt, aki Nobel-díjat kapott, és az 1911-es kémiai díja révén a férfimezőnyt tekintve is az első kétszeres díjazottá vált, ami rajta kívül idáig egyetlen nőnek sem sikerült. Huszonnégy évvel később aztán szintén a kémia területén lett díjazott Marie és Pierre lánya, Irène, megosztva a díjat férjével, Frédéric-kel.
• A különböző források a magyar Nobel-díjasok számát tíz és tizenhárom közé teszik. A nemzetközi összehasonlítást lehetővé tevő, tíz magyar kitüntetettel számolva, hazánk a világ országai közül a tizenhetedik legtöbb Nobel-díjassal rendelkezik, holtversenyben Ausztráliával, Belgiummal és Írországgal.

Források:

http://gyermek.hgyvk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=439:november-27-a-nobel-dij-alapitasanak-napja&catid=38:jeles-napok-hirekben

http://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/teazo/nobel/nobeldij.html

http://www.ksh.hu/szamlap/hivatas_nob.html 

Fotó: http://upload.wikimedia.org